Okt. 29. Már 9 hónap telt el nélküle...A várandósság idején ez egy örökkévalóságig tartó örömteli várakozás,de itt már csak az örökkévalóságra várakozunk...Elkészült a sírkő,tudtam,hogy megvisel majd a gránit kemény ridegsége,de rettenetesen kiborultam...kártyavárként borult fel a törékeny lelki békém, ráadásul csúnya história kerekedett belőle,aminek még mindig nem vagyunk a végén.Talán Zsombor napra a végleges,a mi elképzeléseink szerinti formáját kapja meg a sírhely...
És nagyon utálom a halottak napi népvándorlást,ami mindenről szól,csak a megemlékezésről nem,inkább a fogyasztói világ újabb csapdájáról,ki tud több mécsest,nagyobb virágcsokrot vinni, több szeméttel elhalmozni a temetőket, ki tud harsányabban viselkedni még itt is hirdetve a pénz hatalmát...
Ölellek szeretettel.
VálaszTörlésSzia Drága! Nem vagy evvel az "utálattal" egyedül. Én sokszor inkább itthon gyújtok gyertyát értük, és emlékezek rájuk és a többiekre. Légy erős, mert kellesz még erre a világra!
VálaszTörlésKöszönöm mindőtöknek az együtt érző szavakat,jó olvasni,hogy él még a részvét,bár elutasítást többet tapasztalok,így ezek a szavak méginkább felértékelődnek:)
VálaszTörlésMegszólalni is nehéz, nem is tudok........csak érzek!
VálaszTörlés