Ma kezdtem a karácsonyi készülődést,de nem lett rajtam úrrá az ünnepi hangulat. Derekasan tartottam magam,egy napba sűrítve az összes teendőt. Egyébként is utálom a hajszás vásárlásokat,de most kénytelen voltam egy kicsit a nagyfiam miatt a legszükségesebbeket beszerezni.Az adventi készülődésem is a fenti asztaldísz készítéséig tartott az idén. A fenyő kiválasztása után végem volt teljesen. Ritkán rendezek nyilvánosan jeleneteket,de mire bevonszoltuk az autóba szegény fenyőt,már nem láttam én semmit,csak bőgtem egy jó negyedórát.Hát kinek rohangáljak én már "szarvasmarha" után? Ki fogja nekem azt mondani,hogy dobjuk ki a fenyőt minél hamarabb,mert őt zavarja? Vagy esetleg hozzuk le a csillagokat(+ a Holdat természetesen) az esti égboltról...Nagyon rosszul bírom az ünnepeket nélküle!!!
Kedves Kata, még mindig sokat gondolok rád. Kitartást és sok erőt kívánok Neked, vigyázz magadra! Ölellek
VálaszTörlésSzívemből kívánom, hogy eljöjjön az idő, mikor azt fogod érezni: soha, soha nem vagy nélküle, mindig veled van. Tényleg ezt érzem, de olyan sután hangzik szavakba öntve... Mostanában sokszor gyújtok gyertyát, mindig gondolok rátok.
VálaszTörlésKöszönöm,hogy kitartóan vigasztaltok,de most nagyon nehéz((:
VálaszTörlésKedves Cimbilimbi! Hazudnék magamnak is ,ha azt írnám,hogy érzem...A legrosszabb,hogy túl józanul látom az életemet,s leszámoltam az összes életen túli illúziómmal.Ez is sután,hangzik,de ezeket valószínű,hogy nehéz szavakkal leírni.Olyan,mintha karnyújtásnyira lenne minden tőled,de tudod,hogy soha nem érheted már el...
Köszönöm,hogy kitartóan vigasztaltok,de most nagyon nehéz((:
VálaszTörlésKedves Cimbilimbi! Hazudnék magamnak is ,ha azt írnám,hogy érzem...A legrosszabb,hogy túl józanul látom az életemet,s leszámoltam az összes életen túli illúziómmal.Ez is sután,hangzik,de ezeket valószínű,hogy nehéz szavakkal leírni.Olyan,mintha karnyújtásnyira lenne minden tőled,de tudod,hogy soha nem érheted már el...