2012. január 29., vasárnap

Most örömömben sírtam...


Múlt héten pénteken megkezdődött a visszaszámlálás...Elérkezett a szalagavató ,ami az önálló Élethez vezető út első fontos eseménye. Pedagógusként néha szomorkás volt a hangulatom,mikor kedvenc tanítványaimat búcsúztattam. De anyaként igen -igen csak a szemembe ment valami por,szempilla vagy egyéb,ami elmosta a sminket... Még jó ,hogy csak diszkrét volt a világítás az jelképes egy szál rózsa átadásakor.Hajaj,de nehéz ez ilyenkor! Büszkeség és aggodalom,kavarognak az ember gondolatai,azt sem tudja,hogy viselkedjen,sírjon-e vagy nevessen...

3 megjegyzés:

  1. Gratulálok, jóképű nagyfiad van:) Nagyon jó ez a kép, csinik vagytok:)

    VálaszTörlés
  2. Köszi,próbálok néha az élet napfényes oldalán egy kicsit melegedni:))

    VálaszTörlés
  3. Gratulálok én is a jóképű fiadnak,és sok szerencsét a NAGYBETŰS ÉLETBEN!Csinosak vagytok,jól néztek ki!!

    VálaszTörlés