Bolondos nemezgolyók

A férjem azt mondta ,teljesen megbolondultam:),hogy ilyesmiket készítek.Hát talán nem jár messze az igazságtól... Egy ismerősöm már néhány hónapja"nagylelkűen " rámhagyta gyöngyös kacatjait,ott találtam rá ezekre színes nemezekre.Közben véletlenül ráakadtam Mosolyka blogjára. Miközben olvastam,majd megszakadt a szívem,azt gondoltam,hogy igeeeen,ezt próbáltuk mi is Zsombival. Szembemenni a halállal belevigyorogni a képébe,hogy igen itt vagyunk és mindenen tudunk nevetni még a legnagyobb fájdalmak között is. Úgy érzem ,hogy az első próbát becsülettel kiálltam. Csak most nem tudom mitévő legyek...A lelkemben sötétség és félelem.Amióta meghalt elveszettem a bolondozás képességét.A napokban megkezdődött a diófalevelek hullása az udvarunkon...Szomorúan söpröm csöndben s közben bőgök,mert nincs akit a kupac tetejére ültessek, aki önfeledten szétdobálná a leveleket ,mint a hulló havat... A második próbát nem tudom,hogy kiállom-e,lehet hogy a válaszra talán a halálom percéig kell várnom... A hitem...tele kétkedéssel és kérdések,amire nincs meggyőző válasz sehonnan.Mindig magam mellett éreztem Istent,míg Zsombor élt, az utolsó percig erőt adott.Azóta hallgat...pedig nem figyelek már görcsösen. Hát ennek a bolondozásnak a halvány emléke ez a színes hippiskedő lánc.