"Adj szót fájdalmadnak; a bánat, amely nem beszél, addig szorítja a megterhelt szívet, amíg az megszakad." (Shakespeare: Macbeth)
2011. február 27., vasárnap
Az én Eufóriám
Több variációban kísérleteztem befoglalással... Először a rivoli helyén türkizcsepp volt,de a házi kritikusaim szerint a swarovski csillogásához nem illett. Nem is tudom hol láttam egy Euphoria nevű medált,ami az ihletet adta végül,de ez egészen más lett.
Tavaszvárásomat pedig az ékszerdobozka díszítése mutatja,hiszen telis-teli van kora tavaszi virágokkal,amiket Zsombor is úgy szeretett mindig csokorba gyűjteni...
Viselőjének pedig kívánom,hogy jókedvre derítse mindig,ha a kristályokon megcsillan a napfény vegyülve az északi fény sokszínűségével!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nagyon klassz lett a medálod. A tavaszi dobozka pedig... húúúú! :)
VálaszTörlésNézz be kérlek hozzám! Találsz valamit!
Gyönyörű a színe a medálnak, a dobozka pedig nagyon szép tavaszias! Nézz be a blogomra, kaptál tőlem valamit:)
VálaszTörlésSzia Kata!
VálaszTörlésÖrülök,hogy látok tőled alkotásokat,mind kettő csodás lett.Én is szeretem a dekupázs technikát.
Köszönöm a bátorítást,de még mindig nem az igazi...Akarom,de igazán még mindig nem tudok kapaszkodni a gyöngyökbe..(meg még másba sem nagyon))-:
VálaszTörlés